Újabb képek a nyári fotótúrák anyagaiból a VII. kerületi romkocsmanegyedben. Kezdjük a kerület állatvilágával, egyik kedvencem a fenti képen látható, de a lentebb lévő modellem is igazán aranyos volt.
Egy teljes macskakolónia él az egyik főútról nyíló eldugott
zsákutcában, amikor fotóztam épp jöttek a környező cégektől a dolgozók
simogatni őket, úgyhogy biztosan jól vannak tartva.
Nincs utca galamb nélkül, az ablakban lévő madár lesz a főnök:
Az élővilág után következzen egy kis helytörténet. A Wesselényi utca a nevét Wesselény Miklósról, reformkori politikusról kapta. A bárót az "árvízi hajós"-ként is emlegetik, mivel az 1938-as árvízben sokak életét megmentette. A jég olvadásával és a gátak átszakadásával a város elég nagy része került víz alá, például a mai Deák tér és Váci utca is, a lakosságot csónakokkal mentették a téli hidegben.
Wesselényi báró így írt az árvízről:
„Március 13-án … öt órakor újra megindult (a jég) s nemsokára tornyosulni kezdett, valamint törni és forrni a jégtömegeket duzzadva emelő s újra szétzúzó hatalma a dühöngeni készülő Dunának. A víz partjain már túllépett, a bőszült folyam a váci töltést már átszakította, de a jég folyvást haladván, a nézők csoportja s majd minden azt hitte, hogy mérgét már kiöntötte. Ezen reményben színházba mentem, s még nem vala vége a darabnak, midőn híre futamodott, hogy a víz már a városban van....már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek” (Forrás: Wikipédia)
De Wesselényi másban is példát mutatott, földjein eltörölte a jobbágyok adójának nagy részét, taníttatta a parasztokat majd fel is szabadította őket a jobbágyság intézménye alól.
Wesselényi báró így írt az árvízről:
„Március 13-án … öt órakor újra megindult (a jég) s nemsokára tornyosulni kezdett, valamint törni és forrni a jégtömegeket duzzadva emelő s újra szétzúzó hatalma a dühöngeni készülő Dunának. A víz partjain már túllépett, a bőszült folyam a váci töltést már átszakította, de a jég folyvást haladván, a nézők csoportja s majd minden azt hitte, hogy mérgét már kiöntötte. Ezen reményben színházba mentem, s még nem vala vége a darabnak, midőn híre futamodott, hogy a víz már a városban van....már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek” (Forrás: Wikipédia)
De Wesselényi másban is példát mutatott, földjein eltörölte a jobbágyok adójának nagy részét, taníttatta a parasztokat majd fel is szabadította őket a jobbágyság intézménye alól.
Régen is nagy volt a forgalom az utcában, ennek egyenes következményeként szállók és fogadók várták a vendégeiket.
A Wesselényi utcával párhuzamosan a Király utca húzódik. Bár a név arra utal, nem egy uralkodóról, hanem az akkoriban itt működő "Angol Királyhoz Fogadó"-ról kapta a nevét. Ezt ma már nehéz elképzelni, de anno ez az utca volt a jobb módú társadalmi réteg kedvelt kocsikázóhelye, erre haladtak keresztül a lovaskocsik és hintók, ha a Városligetbe akartak látogatni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése