2015. szeptember 13., vasárnap

Szecessziós gyönyör az Iparművészeti Múzeum tetején...


A szecessziós építészet egyik legszebbje, Lechner Ödön főműve: ez az Iparművészeti Múzeum. A szikrázóan zöld tető régóta csalogatott magához és ezúttal végre alkalmam nyílt arra, hogy felmenjek és az ott látottakat nektek is megmutassam.



Erre a valóságtól elrugaszkodott, gyönyörű helyre a múzeum belsején áthaladva jutunk fel. Kevéssé közismert, de a most hófehér falakat egykor freskók borították, ám lemeszelték az egészet. Nehéz elképzelni milyen lehetett színesen, de ez a mostani vattacukor jelleg is igazán különleges.




Egy hosszan ívelő csigalépcső vezet fel arra a helyre, ami minket a leginkább érdekel.
 

A tető kétségtelenül az egyik leglátványosabb helye  a városnak. Ahogy a zöld és sárga Zsolnay cserepek és díszek egybeolvadnak az ég kékjével, bizony nem mindennapi látvány. Ezt aki tudta, anno ki is használta, így hamar felfedezzük a réges-régi véséseket az elkormolódott téglákon. Sokan feljöttek ide gyönyörködni, és ha már itt jártak, lenyomatott is hagytak, így 1944-ből és 1919-ből egyaránt találunk neveket és üzeneteket. Sokat.



A múzeum belsejéből nézve az egyik leglátványosabb elem a színes üvegkupola. Én most megtehettem, hogy a tetőről, azaz kívülről nézzem meg a kupolaszerkezetet. Egészen meglepően nézett ki, legalábbis én először láttam kifordítva kupolát.




Azért nem ment ez olyan könnyen, szükség volt hozzá némi remegő lábú létrázásra és lépcsőzésre...








A kifordított kupola után az egyik legmagasabb pont felé vettem az irányt. Ide egy keskeny és meredek lépcső vezetett fel, de sajnos ebbe a kis toronyba a galambokon kívül senki számára nem biztosított a bejárás. Viszont innen a magasból tudtam még közeli képeket készíteni a díszekről és az elém táruló panorámáról.









Barangolásunk ezzel befejeződött a tetőn, de találtunk még a múzeum kertjében is egy kis érdekességet, amit bárki megnézhet közelebbről. Ez bizony az eltávolított, életveszélyesnek minősített torony, ami itt kapott helyet. Szerintem nagyon jó ötlet, ha tehetitek, nézzétek meg.






Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozzatok a blog facebook oldalához ITT.

Fotósra van szükségetek? Nézzétek meg képeim az www.anitanagy.com oldalon és írjatok a nagyanitafoto@gmail.com címre!


2015. szeptember 12., szombat

Legszebb budapesti palota: Csekonics palota

Budapestben az a legjobb, hogy újra és újra olyan helyeket fedezhet fel a tapasztalt blogger, amitől szó szerint leesik az álla. Megtaláltam a leghangulatosabb enteriőrrel rendelkező régi palotát a VIII. kerület szívében, ez a Károlyi-Csekonics palota.




Az ajtón belépve szinte látjuk, ahogy suhognak a selyemruhák és bódító parfümillat lengi be a báltermet, miközben elegáns hölgyek és urak táncolnak egymással. Ez az illúzió egyáltalán nem áll messze a valóságtól, hiszen ez az elképesztő palota az 1880-as évek végén a társasági élet központjának számított. Bálok és mulatságok követték egymást a gazdagon faragott falak között és ki tudja miféle édes titkokat tudnának mesélni a lépcsőbe faragott alakok.




A ház úrnője, Csekonics Margit abban a szerencsében részesült hogy nászajándékba kapta a szüleitől a palotát. A nagyvonalú papa, Csekonics József tehetős család sarja volt, lótenyésztés és politikai karrier állt a vagyon mögött. Egy közismert mondás jól ábrázolja a család vagyoni helyzetét:
"Szórja a pénzt mint a Csekonics..."
Az emeleten lakott a  grófnő a lányával, az alsó szinten pedig a gróf a fiával.




Az elképesztő faragott burkolást Thék Endre üzemében készítették és elsősorban a magyar népmeséket idéző mitikus alakokat, sárkányokat, törpéket fedezhetünk fel. Érdekesség, hogy emberábrázolás egyáltalán nem található a faragásban, kivéve egyet, ami a tervező önportréja. Valljuk be, hibátlan marketingfogás....
Jelenleg a palota hivatalként funkcionál,  felújítását hamarosan megkezdik.





Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozzatok a blog facebook oldalához ITT.
Fotósra van szükségetek? Nézzétek meg képeim az www.anitanagy.com oldalon és írjatok a nagyanitafoto@gmail.com címre!