Belépve a Prémium Apartman előterébe először az akváriummá alakított dohányzóasztal szúrt szemet, majd a gyönyörű, színes Tiffany-üvegből készült naphoz hasonlító lámpa, amelyből kellemes meleg fény áradt szét a csarnokban. Zseniális. Aki belép, az rögtön az otthon, pihenés- és vidámság háromszögben érezheti magát, az okosan átgondolt színek, festmények, berendezés és a megfelelő világítás miatt.
A Béke téren álló 2008-ban épült Apartmanházat 2015-ben az év szállásának kiáltották ki és nem véletlenül. 136 ízlésesen berendezett kisebb-nagyobb lakás várja a pihenni vágyókat vagy a hosszú távra beköltözőket. A legkisebb stúdiólakás akkora, mint egy belvárosi álomkuckó (kb. 40 nm). Tágas tér és maximális helykihasználtság jellemzi, amint azt az amerikai konyhát és a hálót elválasztó falba épített gardrób is mutatja. A konyha akkora, amekkorában kényelmesen el lehet főzőcskézni úgy, hogy közben a haverok is elférnek az asztalnál. Emellett ott van a nappalitól ízlésesen leválasztott háló, a tágas fürdőszoba és az erkély, amire egy nagyobb társaság is vígan ki tud menni, cigizni. Egyszerre.
Fotó: Premium Apartmanház
Fotó: Premium Apartmanház
A színek ugyanazt az otthonos melegséget sugározzák, mint az előtérben és úgy az egész Apartmanházban. A kilátást az éjszaka megvilágított béke téri templom, a park és a budai hegyek teszik teljessé. Igen, el tudnánk ott lakni…A szobák maximálisan vendégközpontúak és mindennel felszereltek, tökéletesen alkalmasak arra, hogy egy család akár hosszabb távon is megszálljon itt. Ideális lehet vidéki rokonok elszállásolására. Kristóf Zoltán, a Prémium Apartman igazgatójának elmondása szerint az év minden szakában kb. 90% körüli telítettségen mozognak, ami elég szép arány.
Érkezésünkkor Tokaji Törkölypálinkával fogadtak, ami jól meg is hozta az étvágyunkat. Előételnek én a legegzotikusabban hangzó dolgot választottam: fokhagymás rákhús burgonyaszalagban sütve édes-savanyú mártogatóssal, Anita pedig a klasszik csirkés Cézárnál maradt. Nem csalódtunk. A rák ropogott és nagyon ízletes volt, a Cézár sali meg Cézár sali. Nem nagyon lehet elrontani. Főételnek következtek a vörösboros mangalicaszűzérmék, fokhagymás rákfarokkal és rusztikus burgonyapürével, Anita pedig betolt egy sajtban sült jércemellet illatos fűszer redukcióval és párolt jázminrizzsel. Szerintem lehetett volna merészebb. Mármint ő, nem az étel. Megjegyezném, hogy a mangalicaszűz a rákkal valami elképesztően ütős ízkombinációt ad ki! Biztos, hogy kötelező jelleggel otthon is kell majd alkotnunk valami hasonlót.
Mire a desszertet elénk hozta az amúgy nagyon figyelmes és kedves felszolgáló, már levegőért kapkodtunk és a Leffe barna sör sem csúszott annyira, de nem adtuk fel a harcot. Jómagam bevállaltam 3 túrógombócot áfonyás-gyümölcsös mártással, Anita pedig maradt a házias túrós-csokis-lekváros palacsintánál. Addigra végünk volt.
Teli hassal zenés mulatságba készülődni nem épp a legkifizetődőbb dolog.
Ebédre másnaposság-űző húsleves és bébicsirke (szegény, igen, nem élt eleget) volt a menü.
Kicsit szomorkásan búcsúztunk el a napfényben áradó előcsarnoktól és a mosolyogós recepciós lánytól és a pincérfiútól, de az biztos, hogy már kifelé menet megfogadtuk, hogy vissza fogunk jönni minimum ebédre.
Elérhetőség:
Premium Apartmanház
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése