2020. július 2., csütörtök

Szecessziós műteremház a Gellérthegyen

Egy séta alkalmával találtam rá a gellérthegyi Műteremházra, és azonnal tudtam, hogy ide valahogy visszajövök fotózni. Így is lett, de nem egyedül, hanem Szuhai Barbival, a Mesélő Házak bloggerével. A szöveget és kutatást ő írta, én pedig a képeket készítettem.
Képek: checkmybudapest.blogspot.com
Szöveg: www.meselohazak.hu www.facebook.com/meselohazak




"A hullámos, szecessziós, világhírű Szent Gellért Fürdő fölött világoskék épület magasodik hatalmas ablakaival, magyaros tető-és homlokzati díszeivel messziről bevonzza a tekintetet. 1903 óta áll ez az Európa szerte párját ritkító épület. Nemcsak magyaros díszei teszik különlegessé, hanem funkciója, és főleg, a létét biztosító közakarat teszi a ma emberének pláne hihetetlenné a történetét.




A virágzó Millenium építkezéseivel, a szecessziós Budapest születésekor egyre több bérház legfelső szintjein műteremmel épült meg. Ami persze igen örvendetes tendencia volt, kivéve, hogy a házak tulajdonosai előszeretettel emelték a bérleti árakat tetszésük szerint. Ez ellen emelte fel szavát a szakma, így az 1890-es évek elejétől kezdve az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat és a Székesfőváros tárgyalásain terítékre került egy, a Társulat kezelésében és finanszírozásával megépítendő „művészház”, vagyis egy színvonalas, de elérhető bérleti árakon üzemelő műteremház létesítése.




Elsőként az Epreskert környéki Kmetty utca 29-31-es, akkor még üres telek került szóba, hogy azt a Főváros jutányos áron a művészeknek átengedné. Hosszas huzavona után megszületett az a szerencsétlen javaslat, hogy a telket a város csak bizonyos, előre meghatározott időre engedné a Társulat kezelésébe, majd visszavenné a tulajdonjogot.



Ekkor került képbe a Gellérthegy. Ami az 1900-as évek elején még egészen vadregényes táj lehetett, a Műteremház az első épületek egyike lett. Itt sem volt kegyes a hatóság, csak második körben engedélyezte, hogy a „villa-rayon”, vagyis az ide tervezett villanegyedben kettő emeletnél magasabb épület épüljön. De aztán ez az akadály és elhárult, így 1902 és 1903 közt, egy röpke év alatt megépült Kosztolányi-Kann Gyula, a leginkább Hollósy Simon tanítvány festőként híres építész egyetlen budapesti, de annál ismertebb szecessziós műteremháza.




Szemben a Kmetty utcai tervek 12 műtermével ide 19 épült, kettő kivételével mind kapott egy-egy szobát és fürdőszobát. Ezen kívül épült a földszintre egy négyszobás lakás, mindez a kor legmodernebb világításával és fűtésével felszerelve. És persze ami a legfontosabb volt, mindez elérhető áron. A legdrágább műtermek 880, a legolcsóbbak 510 korona értékben álltak a művészurak és hölgyek rendelkezésére.




Az elsők közt költözött ide 1903-ban Madarász Viktor, a ’48-as szabadságharcot is megélt idős mester élete utolsó éveit élte itt,  Dudits Andor, aki szintén a kezdetektől 1944-es haláláig volt lakó. Neve leginkább a Magyar Nemzeti Levéltár és az Országház szekkóiról híres, utóbbiban a „Kardvágás” című, 120nm-es falfestménye 1901-ben került a Delegációs Terem falára. Az itt élt további hírességekről, mint például Czóbel Béla, Uitz Béla, Kokas Ignác, Herman Lipót, Rippl-Rónai József, Domanovszky Endre és még sokan mások a bejáratnál elhelyezett márvány táblák emlékeznek.





Közben, a huszadik század első, virágos évtizedében kiépült a környék, a mai Bartók Béla, anno Fehérvári út szecessziós bérházai egymás után bújtak ki a földből, a kor divatja szerint legtöbbjük legfelső szintjén műteremmel. A földszinten kávéházak, vendéglők sokasága nyílt, így a második világégést megelőzően párizsi hangulatú művésznegyeddé ért a Gellérthegy déli lejtője, és az annak mentén épült főútvonal.







A 2000-es évek elején indult várva-várt felújítás a Műteremház alapjait veszélyeztette a munkálatok kezdeti szakaszában. Végül közel 10 évig tartott a felújítás – szemben az építés 100 évvel korábbi egy szem évével – de most régi pompájában, porcelánkék színben, fényben fürödve várja boldog lakóit szerencsés látogatóit. Másik 100 évig, évekig, talán."




Forrás:
Helyszínbejárás 2020 június
https://epa.oszk.hu/00000/00003/00025/hadik.html
http://www.epa.hu/00000/00009/00012/muveszet_02_kronika_6.htm
https://archives.hungaricana.hu/hu/budapest/HelyrajziSzam/5486/
https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/dudits_andor_festomuvesz_emlekezete
https://papageno.hu/featured/2019/01/czobel-bela-a-ketlaki-festo/
http://pestbuda.hu/cikk/20181031_kelenhegyi_muteremhaz"


2020. február 27., csütörtök

Paloma Budapest: elvarázsolt udvar az Astoriánál

Az Astoriától néhány méterre, a Kossuth Lajos utcán a Ferenciek tere felé sétálva gyakran elcsábulok, hogy a Paloma házba besétálva beköszönjek ezeknek a kedves hölgyeknek, akik a lépcső mellett állva türelmesen fogadják a betérőket:




Ez a ház a nyugalom szigete a környéken, az udvara általában este 7-ig is nyitva tart. Megéri benézni ide, mert a romló, máladozó szépségnek és az idő kézzelfogható múlásának különös hangulata fogad minket. Fotózás közben nem tudtam nem észrevenni, hogy a véletlenül betérők és a céllal besétálók egyaránt megtorpannak, ahogy a ház teljes méltóságában megmutatja magát. Nem a véletlennek köszönheti a szépségét, mivel az eredeti nevét, a Wagner palotát építtetőjétől kapta, Wagner János építésztől. A ház több mint száz éve, 1894-ben épült meg, olaszos stílust és életérzést sugározva magából. Wagner úrnak öt fia született, akik közül négyen szintén az építész szakmát választották és ez a csodás ház volt a családi otthon. Ami most nyomokban emlékeztet arra, amilyen lehetett fénykorában.







Szerencsére legalább akkora élet zajlik a pergő vakulatú falak között, mint amilyen egykor lehetett. A hely szelleméhez tökéletesen illik, hogy dizájnerek apró boltjai kaptak helyet a felső szinten, az önkormányzat támogatásával.  A többi emeleten magánlakások találhatóak. Izgalmas lehet ilyen meseszerű helyen élni, ahol szárnyas oroszlánok figyelnek minket nap mint nap. Nézzétek csak:





Wagner János az átlagosnál jóval nagyobb képzelőerővel lehetett megáldva, hiszen ő tervezte a belváros egyik legkülönlegesebb házát, az Unger házat is, ami bőven kapott sárkányokat és griffeket a falaira. Vajon milyen lenne ez a ház ha felújítanák...





Nemcsak felfelé, hanem a lábunk elé is érdemes nézni, mert ilyen szép színű mozaikpadlót láthatunk.


Ha szeretnétek többet megtudni a házban dolgozó iparművészekről, dizájnerekről, látogassatok el erre a honlapra: palomabudapest.hu
A képeket Canon 6D kamerával és 85 mm Samyang, valamint Canon 24-40 mm objektívvel készítettem.
TAVASZI AKCIÓS FOTÓZÁS a CheckMyBudapest bloggal! :) Ha szeretnétek ezen a különleges helyen néhány igazán jó fotót magatokról, akkor írjatok nekem a nagyanitafoto@gmail.com címre.
(Április 1-ig 30 perc fotózás, 15 db retusált kép átadásával tavaszi akciós áron 10 e Ft.)













2019. november 13., szerda

Ybl Miklós és én: új műteremlakás a Múzeum körúton Róth Zsigmond lakóházában


Nem tudom minek nevezzem, szerencsének vagy kisebb csodának, hogy én, aki imádja Budapest építészetét, januártól ebben a csodálatos fotóműterem-lakásban állandó bérlőként fogok alkotni és fotózni. Ennél inspirálóbb közeget elképzelni sem tudok és hiszek benne, hogy nagy dolgok fognak születni, egy ilyen helyen másként nem történhet. :)  A képeken látható állapot a felújítás előtti, természetesen majd az elkészült állapotot is bemutatom nektek.
A ház, amiben ez a szépséges lakás rejtőzködik, az Eltével majdnem szemben található az Astoriánál. Róth Zsigmond megbízásából épült 1874-ben, a zseniális Ybl Miklós tervei alapján, le sem tagadhatná a mester kézlenyomatát. Ybl maga is itt lakott sokáig a harmadik emeleten.
A 300 nm-es, belső kétszintes lakásba belépve a mozaikos folyosó és az üvegművész Róth család üvegvirágos ablakai fogadnak, egy csupa üveg rózsalugasba lépünk be. Róth Zsigmond az apja volt annak a Róth Miksának, aki a leghíresebb magyar ólomüveg gyártóvá vált és a legikonikusabb épületeken csodálhatjuk meg a munkáit. Terveink szerint ezen a folyosó részen divatbemutatók is lesznek, mivel a lakás nemcsak fotózások helyszíneként, hanem showroomként és rendezvényhelyszínként, kiállító térként is funkcionál majd. Lesz itt minden szépség és művészet...












Az egymásba és külön is nyíló hatalmas szobákból, a fotózások fő helyszínéről a Múzeum körútra nyílik a kilátás. A remekműnek is beillő kályhák angyalszobrokkal díszítve és a szintén angyalmotívumos csillár is épen megmaradt, különleges és kicsit dekadens hangulatot kölcsönözve a most még üres tereknek.













A fehérre festett, Anno 1972 feliratú szekrényt kinyitva egy csigalépcsőt találunk, ez vezet le az egy szinttel lejjebb lévő, régi cselédlakásokba. Itt a dizájnerek és tervezők műhelyei lesznek.
A lakás történetéhez tartozik, hogy az Ember család tulajdonában állt mintegy hetven évig, több generáció élettere volt. A családfő nőgyógyászati rendelője is itt üzemelt, az egyik leszármazott, Ember Sári pedig maga is fotóművész. Nagyon nehéz lehetett megválni a családnak ettől a lakástól, mennyi emléket őrizhetnek a falak. Ugyanakkor szerencsés fordulat is egyben, hogy nem mondjuk hostelnek lett eladva, hanem egy olyan művészeti közeg lesz bérli, akik pontosan ismerik a hely történetét és tiszteletben is tartják azt. Már most imádjuk minden négyzetméterét. :)




Van egy saját liftünk is lakáson belül, amit szintén körbefonnak a Róth család üvegvirágai.








A belső udvarra néző ablakokat kitárva döbbenetes látvány tárul elénk. Azt hiszem, ezt nem lehet megunni. A bal oldalra festett férfialak egy ásóra támaszkodik, a középső nőalak talán egy orsót tart a kezében, a jobb szélső nőalak pedig a legszerencsésebb, mert ő  a gazdagság jelképe. Őket Pegazusok és angyalok veszik körbe. Minden a munkát, kreativitást és művészetet szimbolizálja. Mintha egy fantasy filmben csöppentünk volna, a mindenhol jelen lévő ember és mitológiai alakok megtöltik élettel az egész épületet.




Az épületből kifelé haladva a lépcsőházban egy Flora szobor int nekünk búcsút, a mozaikpadlóról pedig sárkányok és griffek mosolyognak ránk.
Várhatóan 2020 januárban nyitunk, a B72 studió csapatával mint állandó bérlők, showroomként, fotóműteremként, rendezvényhelyszínként.
Ha szeretnétek itt fotózást, részleteket és árakat a honlapomon találtok: www.anitanagy.com és ne feledjetétek el bekövetni a blog facebook oldalát: www.facebook.com/CheckMyBudapestBlog

Az alábbi tervezőkkel és márkákkal találkozhattok nálunk:
Helga Toth (helgatoth.hu/)
Imea Fashion (imeafashion.hu)
Blanche (www.blanche.hu)
Cicee (www.ciceestylist.com)
Sophie Molnar Design (www.sophiemolnardesign.com)
Shoehoo (www.shoehoo.hu)
Alexandra Vaszari (www.facebook.com/alexandravaszaribag)
Me&My Mummy (www.meandmymummy.com)