2020. július 2., csütörtök

Szecessziós műteremház a Gellérthegyen

Egy séta alkalmával találtam rá a gellérthegyi Műteremházra, és azonnal tudtam, hogy ide valahogy visszajövök fotózni. Így is lett, de nem egyedül, hanem Szuhai Barbival, a Mesélő Házak bloggerével. A szöveget és kutatást ő írta, én pedig a képeket készítettem.
Képek: checkmybudapest.blogspot.com
Szöveg: www.meselohazak.hu www.facebook.com/meselohazak




"A hullámos, szecessziós, világhírű Szent Gellért Fürdő fölött világoskék épület magasodik hatalmas ablakaival, magyaros tető-és homlokzati díszeivel messziről bevonzza a tekintetet. 1903 óta áll ez az Európa szerte párját ritkító épület. Nemcsak magyaros díszei teszik különlegessé, hanem funkciója, és főleg, a létét biztosító közakarat teszi a ma emberének pláne hihetetlenné a történetét.




A virágzó Millenium építkezéseivel, a szecessziós Budapest születésekor egyre több bérház legfelső szintjein műteremmel épült meg. Ami persze igen örvendetes tendencia volt, kivéve, hogy a házak tulajdonosai előszeretettel emelték a bérleti árakat tetszésük szerint. Ez ellen emelte fel szavát a szakma, így az 1890-es évek elejétől kezdve az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat és a Székesfőváros tárgyalásain terítékre került egy, a Társulat kezelésében és finanszírozásával megépítendő „művészház”, vagyis egy színvonalas, de elérhető bérleti árakon üzemelő műteremház létesítése.




Elsőként az Epreskert környéki Kmetty utca 29-31-es, akkor még üres telek került szóba, hogy azt a Főváros jutányos áron a művészeknek átengedné. Hosszas huzavona után megszületett az a szerencsétlen javaslat, hogy a telket a város csak bizonyos, előre meghatározott időre engedné a Társulat kezelésébe, majd visszavenné a tulajdonjogot.



Ekkor került képbe a Gellérthegy. Ami az 1900-as évek elején még egészen vadregényes táj lehetett, a Műteremház az első épületek egyike lett. Itt sem volt kegyes a hatóság, csak második körben engedélyezte, hogy a „villa-rayon”, vagyis az ide tervezett villanegyedben kettő emeletnél magasabb épület épüljön. De aztán ez az akadály és elhárult, így 1902 és 1903 közt, egy röpke év alatt megépült Kosztolányi-Kann Gyula, a leginkább Hollósy Simon tanítvány festőként híres építész egyetlen budapesti, de annál ismertebb szecessziós műteremháza.




Szemben a Kmetty utcai tervek 12 műtermével ide 19 épült, kettő kivételével mind kapott egy-egy szobát és fürdőszobát. Ezen kívül épült a földszintre egy négyszobás lakás, mindez a kor legmodernebb világításával és fűtésével felszerelve. És persze ami a legfontosabb volt, mindez elérhető áron. A legdrágább műtermek 880, a legolcsóbbak 510 korona értékben álltak a művészurak és hölgyek rendelkezésére.




Az elsők közt költözött ide 1903-ban Madarász Viktor, a ’48-as szabadságharcot is megélt idős mester élete utolsó éveit élte itt,  Dudits Andor, aki szintén a kezdetektől 1944-es haláláig volt lakó. Neve leginkább a Magyar Nemzeti Levéltár és az Országház szekkóiról híres, utóbbiban a „Kardvágás” című, 120nm-es falfestménye 1901-ben került a Delegációs Terem falára. Az itt élt további hírességekről, mint például Czóbel Béla, Uitz Béla, Kokas Ignác, Herman Lipót, Rippl-Rónai József, Domanovszky Endre és még sokan mások a bejáratnál elhelyezett márvány táblák emlékeznek.





Közben, a huszadik század első, virágos évtizedében kiépült a környék, a mai Bartók Béla, anno Fehérvári út szecessziós bérházai egymás után bújtak ki a földből, a kor divatja szerint legtöbbjük legfelső szintjén műteremmel. A földszinten kávéházak, vendéglők sokasága nyílt, így a második világégést megelőzően párizsi hangulatú művésznegyeddé ért a Gellérthegy déli lejtője, és az annak mentén épült főútvonal.







A 2000-es évek elején indult várva-várt felújítás a Műteremház alapjait veszélyeztette a munkálatok kezdeti szakaszában. Végül közel 10 évig tartott a felújítás – szemben az építés 100 évvel korábbi egy szem évével – de most régi pompájában, porcelánkék színben, fényben fürödve várja boldog lakóit szerencsés látogatóit. Másik 100 évig, évekig, talán."




Forrás:
Helyszínbejárás 2020 június
https://epa.oszk.hu/00000/00003/00025/hadik.html
http://www.epa.hu/00000/00009/00012/muveszet_02_kronika_6.htm
https://archives.hungaricana.hu/hu/budapest/HelyrajziSzam/5486/
https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/dudits_andor_festomuvesz_emlekezete
https://papageno.hu/featured/2019/01/czobel-bela-a-ketlaki-festo/
http://pestbuda.hu/cikk/20181031_kelenhegyi_muteremhaz"


1 megjegyzés: