Boldog Új Évet Mindenkinek!

Szilveszteri poszt, mi másról is szólhatna, mint némi összegzésről. Nagyjából egy éve és egy hónapja indult a blog, rengeteg munka van vele, mégis azt kell hogy mondjam, óriási ötlet volt, ajánlom mindenkinek a blogírást. 

Ami a fotózást illeti, az első posztokhoz képest meredeken ível felfelé a képek minősége, a sok gyakorlás megtette a hatását, rengeteget fejlődtem. Ez nem csak a városfotóknál mutatkozik meg, a tanultakat ugyanúgy tudom hasznosítani a portré, divat vagy éppen természetfotóknál is. Egy kis ízelítő ezekből:

  A blog révén nagyon sok helyre eljutottam, ahová amúgy nem tudtam volna menni, az abszolut kedvenc és az év fénypontja a Várkert Bazár volt. És itt vannak a barátságok és ismeretségek amik az oldal kapcsán születtek és aminek én nagyon örülök.

2013-ban lesz itt mindenféle érdekesség, sőt még új rovatokat is tervezek. Ilyen lesz például az egykori híres írók, költők lakhelyeit bemutató sorozat és feltérképezem a budapesti múzeumokat és szállodákat is.

Olvassatok jövőre is és BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN MINDENKINEK A CHECKMYBUDAPEST BLOG!

Boldog karácsonyt!

Boldog karácsonyt és sok ajándékot kívánok mindenkinek!!!

Időlyuk a belvárosban

Amikor elkezdtem lépcsőházakat fotózni, próbáltam a legszebbeket, a legjobban felújítottakat kiválasztani. Aztán idővel rájöttem, hogy legalább olyan izgalmas tud lenni a pergő vakolat és a patinásan kopott korlát összhatása és hangulata.

A mai posztban szereplő belvárosi lépcsőházban bőven találhatunk málladozó falakat, díszítéseket már annál kevésbé. Alapvetően egy egyszerű, de mégis igazán egyedi lakóépület láthatunk. Amikor besétáltam az ajtón, mintha ugrottam volna 100 évet vissza az időben. Furcsa hangulata van a helynek, egy időlyuk a város közepén. A ház történetéről semmit nem találtam, ha valaki tudja kinek a címere lehetett egy titokzatos W betű, amivel mindenhol találkoztam, ossza meg velünk komentben. Ő lenne az, a nagyon szép padlón is:

Belépve az udvarra, egy nagyon öregnek látszó fa tűnik fel először, utána meg a falakon a furcsa sérülések.

Ugyanilyen sérülések láthatóak a lépcsőházban is végig. Igazából lenne egy tippem hogy mi okozhatta. 

Furcsa volt a fotózás után kilépve az ajtón visszatérni a nyüzsgésbe, hatalmas a kontraszt pedig csak néhány méter és egy kapu a távolság. De ez a változatosság a jó ebben a városban..
Következő lépcsőházas poszt egy VIII. kerületi gyönyörűség lesz, hamarosan!

Új sorozat: FORTEPAN

Van még valaki aki nem ismeri a Fortepan oldalát?

Ez egy on-line privátfotó gyűjtemény, ahol több ezer archív fénykép böngészhető és tölthető le jó minőségben. (www.fortepan.hu). 

Januártól indulnak új rovatok a blogon és ezek közül az egyik a Fortepannal lesz kapcsolatos. Addig is, egy régi fotó az oldalról, ami az Astoriánál lévő kereszteződésről készült.  Mit szóltok hozzá? Szerintem nagyon szép volt...

Fotó: FORTEPAN

Lépcsőházmaraton 1. rész

Az Egy nap a városban blog szerzőjével, Ádámmal lépcsőház túrát tartottunk, aminek az eredménye sok szép fotó, izgalmas felfedezések és masszív izomláz lett. Ez a XIII. kerületi lakóház már a kovácsoltvas kapujával is felhívja  a figyelmet magára:

Az épület belsejében a lépcsőház is különleges, az öntöttvas oszlopok erőteljes geometrikus formát alkotnak. Ezek az oszlopok Schlick Ignác gyárában készültek. Az 1821-ben született híres vasgyár tulajdonos Svájcban és Franciaországban tanulta ki a szakma titkait és fortélyait. A lehető legjobb időben, hiszen az ipari forradalom az 1840-es évek elején érte el Magyarországot, ami a vaskohászat és vasgyárak fellendüléséhez vezetett.

Egy tökéletes nyári nap emléke

 

Vannak napok, amikor a lehető legszebb arcát mutatja a város: kék ég, napsütés,enyhe szél, szikrázó élénk színek és mosolygó emberek, biztosan van ilyenkor valami a levegőben...:) Ezek a képek pontosan egy ilyen nyári napon készűltek, azért most  rakom fel őket, hogy kicsit ellensúlyozzam a sarkköri hideget és szürkeséget, ami az utcára kilépve fogad. Egy kis virtuális napsütés jól jön ilyenkor, remélem nektek is tetszeni fog!

Ajánló: Gombos Lajos fotográfiái

Ezúttal nem saját fotó fog szerepelni a blogon, hanem egy kedves és nagyon tehetséges fotós ismerőst, Gombos Lajost szeretném bemutatni. Közös szenvedélyünk, a polaroid révén ismerkedtünk meg, csekkoljátok a blogjában, a www.slowvision.blogspot.com -ban a munkáit. Egy gyönyörű kép kedvcsinálónak:

Fotó: Gombos Lajos

Normafa és a Norma ária története

 A Normafa régen is nagy népszerűségnek örvendett, ide jártak piknikezni többek között a híres írok, költők és színészek is. Nem mindig hívták Normafának, kevesen tudják, de nevét a legenda szerint arról kapta, hogy 1840-ben egy közismert magyar énekesnő az egyik öreg bükkfa tövében elénekelte az összegyűlt társaságnak Bellini Norma című áriájának egy részletét. Sajnos a fa azóta kidőlt, de emlékére a város táblát emeltetett és új fát ültetett.

Programajánló: FUGA építészeti kiállítás, az én képeim is megtekinthetőek!

 A FUGA Építészeti Rádió fotópályázatot hirdetett, amiből egy kiállítás is készült. A héten volt az ünnepélyes megnyitó, ami nagyon jó hangulatúra sikeredett, sokan voltunk és a Varga Pincészet is megtámogatta az estét a finom boraival . 

Külön ki kell emelnem azt a nagyon profi szervezést és a magas színvonalat, amivel erre az eseményre végig jellemző volt..

De ezen már meg sem lepődök, csak ismételni tudom magam: a FUGA (V. kerület, Petőfi Sándor utca 5.) egy nagyon jó hely a belváros közepén, a hátsó termekben vagy az alsó szinteken szinte mindig találtok valamilyen izgalmas kiállítást, az előtérben remek építészeti könyvekből válogathattok, a rádiót meg hallgassátok itt: www.fugaradio.net

A héten még megtekinthetőek a pályázatra beérkezett képek, keressétek az előtérben, az én képeim a rajtuk lévő pici vízjel alapján is megtaláljátok.

Keressétek az Anker házat, a várnegyed lakóházát és a lépcsőházas fotót :)

Nagyvárosi állatvilág és egy csipetnyi reformkor, vagyis életképek a hetedik kerületi romkocsmanegyedből 2. rész

Újabb képek a nyári fotótúrák anyagaiból a VII. kerületi romkocsmanegyedben. Kezdjük a kerület állatvilágával, egyik kedvencem a fenti képen látható, de a lentebb lévő modellem is igazán aranyos volt.

Egy teljes macskakolónia él az egyik főútról nyíló eldugott zsákutcában,  amikor fotóztam épp jöttek a környező cégektől a dolgozók simogatni őket, úgyhogy biztosan jól vannak tartva.

Nincs utca galamb nélkül, az ablakban lévő madár lesz a főnök:

Az élővilág után következzen egy kis helytörténet. A Wesselényi utca a nevét Wesselény Miklósról, reformkori politikusról kapta. A bárót az "árvízi hajós"-ként is emlegetik, mivel az 1938-as árvízben sokak életét megmentette. A jég olvadásával és a gátak átszakadásával a város elég nagy része került víz alá, például a mai Deák tér és Váci utca is, a lakosságot csónakokkal mentették a téli hidegben.
Wesselényi báró így írt az árvízről:
 „Március 13-án … öt órakor újra megindult (a jég) s nemsokára tornyosulni kezdett, valamint törni és forrni a jégtömegeket duzzadva emelő s újra szétzúzó hatalma a dühöngeni készülő Dunának. A víz partjain már túllépett, a bőszült folyam a váci töltést már átszakította, de a jég folyvást haladván, a nézők csoportja s majd minden azt hitte, hogy mérgét már kiöntötte. Ezen reményben színházba mentem, s még nem vala vége a darabnak, midőn híre futamodott, hogy a víz már a városban van....már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek” (Forrás: Wikipédia)
 De Wesselényi másban is példát mutatott, földjein eltörölte a jobbágyok adójának nagy részét, taníttatta a parasztokat majd fel is szabadította őket a jobbágyság intézménye alól.

 Kitaláljátok, honnan ered a Dohány utca neve? Bármilyen hihetetlen, egy,  az 1800-as években az utca elején lakó dohánykészítő mestertől.
Régen is nagy volt a forgalom az utcában, ennek egyenes következményeként szállók és fogadók várták a vendégeiket.

A Wesselényi utcával párhuzamosan a Király utca húzódik. Bár a név arra utal, nem egy uralkodóról, hanem az akkoriban itt működő  "Angol Királyhoz Fogadó"-ról kapta a nevét. Ezt ma már nehéz elképzelni, de anno ez az utca volt a jobb módú társadalmi réteg kedvelt kocsikázóhelye, erre haladtak keresztül a lovaskocsik és hintók, ha a Városligetbe akartak látogatni.

FOLYT.KÖV.

Lépcsőház 1 percben

Újabb VII. kerületi lépcsőház kerül most rövid bemutatásra, ahová még a nyár folyamán néztem be párat kattintgatni. Éppen siettem egy találkozóra úgyhogy csak néhány kép készült, de azok szerencsére eléggé visszaadják a hangulatot. A sejtelmes homlokzat láttán reménykedtem, hogy az épület belsejében is valami szép vár:

Így is lett és egy sárgára festett gyönyörűen ívelt lépcsősorral találtam magam szembe. Szeretem a besárgult lépcsőházakat, olyan hatást keltenek mintha mindig besütne a délutáni nap, meg is fotóztam gyorsan minden szögből.

s