A Gellért fürdő sokkal több egy gyönyörű szecessziós fürdőépületnél. Folyamatosan tárta fel előttem meglepő titkait és furcsa részleteit. Gondoltátok volna hogy például a gyönyörű díszítések telefonszámot rejtenek, vagy hogy különleges barlang rejtőzködik az épület alatt? Még sok egyéb érdekesség fog kiderülni, ha tovább olvastok...
De kezdjük az elején, a Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervezte épület 1918-ban nyitotta meg kapuit a vendégek előtt és azonnal hatalmas népszerűségre
tett szert. Az eredeti hullámgép, amit 1927-ben kezdtek el használni, még mindig
működik. Rengeteg fotót találhattok a fortepanon a régi idők Gellértjéről, szerencsére mindenki lelkesen dokumentálta régen is a fürdő életét, jöjjön is néhány kedvenc:
www.fortepan.hu |
www.fortepan.hu |
www.fortepan.hu |
ww.fortepan.hu |
www.fortepan.hu |
www.fortepan.hu |
De térjünk vissza a jelenbe és lépjünk be az épületbe. A bőség zavarával találjuk magunkat szembe, színes mozaikpadló, színes ablaküvegek, szobrok, szökőkút, díszek a falon és irizáló színek mindenhol.
A tágas előcsarnokból a karzatos, 74
méter hosszú és 11 méter széles, színes üvegtetővel fedett központi csarnokba
juthatunk. A csarnok tíz díszablaka anno Roth Manó üvegfestőműhelyében készültek el, ezek eredetije azonban a világháborúban elpusztultak Az
üvegablakokon Arany János Buda halála című művének jeleneteit
láthatjuk. A csarnok végében Huszár
Adolf Vénusz-szobra kapott helyet és egy ilyen szökőkút várja a tátott szájú csodálókat:
Az egyik dolog, ami leginkább megfogott a helyen, azok a színes üvegablakok által vetett, mindenfelé látható színes fénycsíkok, amik csak fokozták a fürdőre jellemző kaleidoszkóp hatást. .A kezdeti bámulásból felocsúdva, ezeket kezdtem el megörökíteni.
A színpompás mozaikpadlóhoz kötődik egy érdekes történet. A készítője nem volt szívbajos, ha a marketingről volt szó és nemes egyszerűséggel beleépítette a telefonszámát is a mozaikdíszek közé. Azt hiszem, ennél jobb reklám nem létezik :)
Itt jegyezném meg hogy az aulába be lehet menni ingyen, ha erre jártok nézzetek be ti is és keressétek meg az itt látott képek helyszíneit! Itt van ez a szépséges épület Budapesten, elérhető közelségben, használjátok ki és ha van kedvetek, kommenteljétek be ide a blogra, vagy a facebook oldalra, hogy hogy tetszett!
Jöjjön egy kis trópusi hangulat és nézzünk át a medencékhez.
Abban a szerencsében volt részem, hogy a vendégek elől elzárt helyekre is bejuthattam. Nem szép, cserébe viszont igazán izgalmas helyek következnek. A fürdő alatt valóságos labirintusrendszer húzódik. Sokat hallani arról, mennyi rejtett alagút és barlang van Budapest alatt, ezt tanúsíthatom...
Itt már nagyon sötét volt, de a lényeg jól látható. A fotókhoz feltétlenül képzeljétek hozzá a kb 50 fok meleget, sűrű párát és azt, hogy helyenként több centis víz állt az úton, amin jártunk. A hangulatot fokozandó, időnként a villamos is elhaladt a felünk felett, jó hangosan.
Ami működteti a fürdőt:
Kelenföldi hővezeték, elhúzódik egészen a Tabánig:
Ez nagyon érdekes volt, nemcsak azért mert megint vaslétrát másztam, hanem mert egy aragonit barlangba jutottunk, amit fura képződmények borítottak.
Mindennek a kezdete, az ősforrás látható a képen:
Így a végére pedig jöjjön egy sztori, ami egy 1931-ben történt, nagy port felvert esetet mesél el a fürdő életéből és Török András írt róla a Budapest könyvben. "Egy Ramon Costello nevű
kubai fekete orvos itt szállt meg családjával. Minden nap provokatív módon
megpróbált jegyet váltani a fürdőbe, ugyanis az amerikai vendégek nyomására a
fürdőigazgatóság nem engedte, hogy a medencét használja."
Végül a helyettes főpolgármester, aki Borvendég névre hallgatott, utasította
a fürdőigazgatót, hogy engedje fürdeni a kubai vendéget, mivel „a magyar
törvények szerint minden ember egyenlő”.
Itt véget is ér a Gellért fürdőben tett virtuális túra, remélem legalább annyira tetszett nektek is, mint nekem!
Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog facebook oldalához ITT, ahol még több képet és tartalmat osztok meg.
Forrás:
11kerulet.ittlakunk.hu
wikipédia
Gellért fürdő
idézet az egyik képaláírásból : "A csarnok 10 díszablaka Hende Vince kartonjai alapján, Róth Miksa műhelyében készült el. Az üvegablakokon Arany János:Buda halála című művének jelenet..." szövegrész helyesen így hangzik: A csarnok üvegablakai Baska József festőművész által,1974-ben tervezett modern alkotások,melyet az akkori megrendelő a beépítés helyett,inkább egy raktárban helyezett el.Néhány éve előszedték és most ezek díszelegnek a szecessziós kupola alatt. Amiről Ön írt, azok az ablakok a háborúban elvesztek, elpusztultak, azontúl,hogy Róth Miksának nem sok köze volt hozzá.
VálaszTörlésTisztelettel :Sós Károly
Köszönöm az információt, javítom! :)
TörlésEgyetlen észrevétel: az ólomüveg berakású "üvegfestmény" ablakok alkotójának neve helyesen: RÓTH Miksa.
VálaszTörlés