A Fővám tér és a ...

Dacolva a sarkvidéki hideggel, a héten a Fővám téren és környékén jártam, hogy kihasználva a napsütést készítsek néhány képet. Fotózás még nem amortizált így le, a kedvezőtlen időjárás mellett brutál szmog is nehezítette a dolgomat.

Viszont a Fővám tér szép, a felújított részek még nincsenek leélve, tökéletes helyszín a fotózásra, ahogy ezt az ott tartózkodó fotósok nagy száma is jelezte.

 

Az 1800-as években Só tér volt a terület neve, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy itt állt a Sóhivatal és raktár épülete. A régi Sóházat felújították és jelenleg a Corvinus Egyetem informatikai tanszékének ad helyet. Jelenleg a tér egyik emblematikus pontja a Vásárcsarnok. A Pecz Samu által tervezett piac feltűnő része a színes Zsolnay cserepekből álló tető, amit a képen pont nem látni de sebaj.

A Szabadság hidat 1894-ben kezdték el építeni. Folyt. köv.

Szabadstrand

Hamar a város egyik legnépszerűbb pontjává vált a viszonylag frissen felújított tér és a szabadstrandként funkcionáló interaktív szökőkút. Finoman fogalmazva nem tartom túl higénikusnak a szökőkutakban való fürdőzés, viszont amennyire én tudom, ez Budapest egyetlen olyan kútja, ahol úgy oldották meg a vízcserét ahogy a strandokon, így nyugodtan bele lehet szaladni a vízsugarakba egy-egy forró nyári napon.

Pillanatkép - minimál

Facebook ERROR

Nem szeretem a közösségi oldalakat és a jelek szerint nem is értek túlzottan hozzájuk, mivel feltűnt hogy rosszul csináltam meg a blog facebook csatlakozását. A checkmybudapest oldala újra elkészült, ezúttal remélhetőleg működni is fog, viszont sajnos az eddigi like-ok elvesztek. Tehát aki szeretné a facebookon megkapni az új postokat, az nyomja meg újra a "tetszik" gombot jobb oldalt vagy keresse a facebookon  a "Checkmybudapest Blog"-ot.

Vigadó, Goldie és a romantikus építészet

A korzós fotóséta során a Vigadóhoz is elnéztem. Kellemes emlékeim vannak az épületről, még 2002-ben, a hőskorban belülről is volt szerencsém megnézni egy parti keretein belül, ahol maga Goldie szolgáltatta a zenét. Ritka az ilyen illusztris helyszín és ha jól emlékszem, még a belépőjegy is aranyozott volt .

A romantikus stílusú épület érdekes, keleties motívumokkal van díszitve. Az árkádok felett, az oszlopokon lévő szobrok a zenét és táncot szimbolizálják.1865-ben volt az ünnepélyes megnyitó és azóta is rendezvények helyszíne.

Analóg Lánchíd

Nehogy a blog Lánchídas kép nélkül maradjon....Ezúttal filmes géppel készült a kép, még a nyáron.

Duna korzó folyt.

A Duna korzó környéke már az 1800-as években is kávéházak és fogadók, szállodák helyszíne volt, élénk társadalmi élet színtere.

A Duna partot 1865-ben töltötték fel, főleg pénzügyi okokból. Ekkor épültek meg a kőből készült partfalak is. Ezt az új rakpartot kétszintesre tervezték. Az alsó szinten kikötők és a kereskedő hajók számára raktárak kaptak helyet, a felső szinten pedig a sétány húzódott, ami mellett gyorsan szaporodtak az új és elegáns bérházak, paloták. Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy elképzeljük, hogyan sétáltak itt anno a cilinderes, sétapálcás urak és a napernyős hölgyek. Az egyszemélyes padokon,az úgynevezett Buchwald székeken pihenhettek, ezek szerencsére még ma is léteznek. Nevüket üzemeltetőjükről kapták, aki szigorúan 20 fillért szedett be a használatukért.

Cím nélkül

A napsütést kihasználva hosszan mászkáltam a városban, érdekes témák után kutatva. Végre nem fagyott hozzá a kezem a géphez, így sikerült nagyjából száz fotót készítenem, amit majd aztán leredukálok kábé húszra.A kép a Duna korzón készült, folyt. köv.

Analóg város

A képek analóg fényképezőgéppel készültek a Fuji negatívjaira. Sokkal jobban szeretem az analóg fényképezést mint a digitálisat, valahogy teljesen más hatást keltenek az így készült fotók. Általában a város lepukkantabb részleteit örökítem így meg és bár a blogban elsősorban Budapest szebbik oldalát szeretném bemutatni, ezek az omladozó részletek is szerves részét képezik, így néha ilyen típusú képek is láthatóak lesznek. Bizonyos esetekben ezekben a helyekben is van valamiféle báj és szerintem jól mutatnak a képeken. Sajnos, mivel már nincs lehetőségem arra hogy saját magam nagyítsam le a képeket, az előhívatással járó macera és minőségbeli hibák miatt egyre kevesebbet foglalkozom a fotózás ezen ágával. (Ha valaki tud egy jó helyet ahol normális áron jó minőségben vállalnak előhívást, vagy tud olyan helyet ahol x összegért magam laborálhatok, ne tartsa magában az infót, köszi)

Hallo Hallo

Még emlékszem, amikor a 90-es években sorba kellett állni egy-egy fülkénél ahhoz, hogy telefonálhassunk. Ez ma már a múlt, de a telefonfülkék még mindig hozzátartoznak a városképhez. Puskás Tivadar 1881-ben kezdte el a telefonközpontok telepítését az akkori osztrák-magyar monarchia területén. Ami a nyilvános telefonokat illeti, kezdetben csak a kávéházakban, éttermekben állítottak fel őket, de ez nem volt a legjobb megoldás részben a nyitvatartási idő miatt, valamint mert akkoriban nőként nem volt illendő egyedül kávéházba járni. Az Ibusz Rt-nek köszönhetően a Nyugati pályaudvarral szembe telepítették az első, különálló fülkét 1928-ban. A kezdeményezés sikeres volt és hamarosan ugrásszerűen megnőtt a fülkék száma. Először 20 fillérbe került egy hívás, de ezt hamar leváltotta a rézből készült tantusz érme, amit kifejezetten a telefonok miatt gyártottak le. Manapság már egyre csökken a fülkék száma, de remélhetőleg még sokáig színesítik az utcákat.

 

Tér és geometria

Ha a Váci utcának a Ferenciek teréhez közel eső végénél járunk, érdemes elnézni a felújított Március 15.-e térre. Az alagút elején csodáljuk meg a fejünk felett lévő szoborcsoportot, majd keresztülhaladva a Piarista közön ismét nézzünk felfelé és ezt látjuk::

Az épületet a főleg oktatással foglalkozó szerzetesrend az 1900-as évek elején kapta a fővárostól, cserébe azért, hogy egy építkezés miatt lebonthassák korábbi iskolájukat. Amennyire én tudom, jelenleg is iskola üzemel az épületben és az átjáró szerencsére csak a gyalogos forgalom számára van megnyitva.

Ha folytatjuk utunkat kiérünk a nemrég felújított Március 15.-e térre. Szép lett a tér, barátságos hangulattal és régies jellegű, nagyon bájos templomkerttel. Ami kevésbé tetszik, hogy ismét túl sok a beton, túl kevés a növényzet és megjelent egy újabb fajta lámpaoszlop, ami drámaian csúnya, viszont remek fotótéma:

A régi templom és az új lámpaoszlop érdekes összképe

Pillanatkép - Polaroid

 

BUÉK

Jellemzően egy napos késéssel, de BUÉK!