2011. november 29., kedd

Párizsi-udvar


Az egyik kedvenc épületem a Párizsi-udvar, ahol mindig úgy érzem magam mintha egy óriási ékszerdobozban sétálnék.Az épületet 1909-ben kezdték el építeni Schmahl Henrik terve alapján és elkészülte után a Takarékpénztár székházaként funkcionált, illetve magánlakások voltak az emeleteken. Elképzelni sem tudom, milyen lehet egy ilyen gyönyörű épületben lakni...



 Az évek elmúltával a Takarékbank helyére az IBUSZ költözött, a passzázson üzletek nyíltak. Nem tudom ki hogy van vele, de én imádtam a Hologram boltot és a kirakatában lévő óriás pókot ábrázoló plakátot.


Jelenleg az üzletek üresen állnak a belső részben, teljesen kihalt és meglehetősen sötét az átjáró, nem is értem hogy lehet ilyen állapotban...Annak viszont nagyon örülök hogy nem zárták le és továbbra is meg lehet csodálni belülről is.

UPDATE: Sajnos ma szembesültem a ténnyel, hogy lezárták az udvart, már nem lehet bemenni.

2011. november 27., vasárnap

Fények és árnyak



Budapest olyan város, amire már az egészen apró részletekből is rá lehet ismerni. Amikor külföldi fotós oldalakon böngészek, valahogy mindig azonnal észreveszem, ha egy-egy kép itt készült. Gyakran kaotikus a városképp, gyakran utcánként különböznek a lámpaoszlopok, útburkolatok és még sorolhatnám mi minden, mégis minden részletében egyedi.

2011. november 24., csütörtök

Fel!

Amióta gyerekként megnéztem a Mary Poppins című filmet, azóta leküzdhetetlen vonzódást érzek a háztetők iránt. Budapest fentről nézve egészen szokatlan képet mutat. Az ezerféle színű és alakzatú háztetők között fel-fel bukkan jónéhány kupola is. Sajnos mára a legtöbbet elbontották, de jó időben például mindenkinek ajánlom a Bazilika kupolájába való fellépcsőzést, párszáz forintért lenyűgöző kilátás tárul elénk és egészen közelről megcsodálhatjuk a templom tornyait is.  Ezt illusztrálandó hamarosan erről is lesz post.

2011. november 20., vasárnap

Lépcsőházi témák



Fotózás szempontjából a régi lépcsőházak kifogyhatatlan aranybányát jelentenek, mert rengeteg apró érdekes részlet, furcsa minta és izgalmas geometria jellemzi őket. A régi díszeket néhány helyen már felváltotta a kortárs, így például meglepő látványt nyújt az alsó képen látható teljes belső udvart beborító festés. A belső udvarok a legtöbb helyen eredetileg gyönyörű belső kerteket rejtettek, gyakran szobrokkal, kisebb szökőkutakkal, sajnos azonban mára jelentős részüket lebetonozták és parkolóvá alakították.

2011. november 15., kedd

"Este van már 9 óra, ki ki térjen nyugovóra"




Budán és Pesten kezdetben olajlámpások alkották a közvilágítást, ezek azonban meglehetősen csekély fényt nyújtottak. Akinek sürgős dolga akadt, az bérelhetett lámpahordó férfit, de volt olyan időszak is hogy rendeletben tiltották be a sötétedés utáni kijárást. Az első gázlámpa a Nemzeti Múzeumnál világított, az első elektromos lámpák pedig a Rákóczi úton működtek.



Amikor a régi és az új találkozik. Sokszor nem tudom eldönteni, mit is gondoljak a százéves házak közé beépített üvegpalotákról. Van, amikor tetszik, de legtöbbször inkább nem, mivel gyakori hogy egyszerűen nem illik a környezetbe. A későbbiekben a kortárs építészettel is foglalkozok majd, mert azért persze születnek izgalmas megoldások.

2011. november 14., hétfő

Indulás




Meggyőződésem, hogy Budapest az egyik legszebb város és amatőr fotósként a blog indításával egyfajta értékmegőrzés és dokumentálás a célom. Azon túl, hogy csodálattal tekintek a remekműnek is beillő épületekre, érdekel a történetük, a múltjuk, a rajtuk található szimbólumok sokasága.