Szépség és szörnyeteg: A kőbányai pincerendszer és a Dreher villa

Jártatok már a híres sörgyáros villájában vagy a Kőbányai pincerendszerben? 

Sokan állítják, hogy Kőbánya, ez a talán nem éppen legjobb hírű kerület tele van titkokkal és építészeti remekművekkel, és valóban meglepő helyekre lehet bukkani. Jöjjön egy szubjektív beszámoló, ami során a virtuális túrát egy elég félelmetes helyen, a kerület alatt húzódó egykori kőbányából kialakított pincerendszerben kezdjük és a Dreher Villa falai között fejezzük be.

(A túrát az Építész Továbbképző és a Kőbányai Önkormányzat főépítészi irodája szervezte).

A legelső benyomás a pincerendszerről akkor ért, amikor nagyjából húsz méternyire álltam a bejáratától. Ugyanis a kapun kiáramló, mellbevágóan hideg szél egészen ilyen távolságig éreztette hatását. Felhívták ugyan a figyelmünket arra, hogy a pincében nagyon alacsony a hőmérséklet, de azért így is meglepett, hogy mennyire. Egy pici bizonytalanság érezhető volt a levegőben, ahogy besétáltunk a sötét alagútba, de ez hamar elmúlt, hiszen nem akármilyen látvány egy ekkora pincehálózat. Nagysága megközelítően 180 ezer négyzetméter és az anno itt kitermelt kövekből épült az Operaház és a Magyar Tudományos Akadémia is. 

A magas belmagasság és a tágas terek kicsit csillapították a hely amúgy meglehetősen nyomasztó hangulatát. Érdekes, hogy a legeldugottabb, közönségtől elzárt helyszíneken, mint például korábban a Lánchídkamra, mindig rábukkanok egy falra festett szívre. Ez most sem volt másképp, nem tudom mi lehet az oka, de aranyos, íme a Kőbányai pincerendszer szíve:

A labirintusszerű folyosók gyakran adnak helyet filmforgatásoknak, de anno a háború idején repülőgép motorokat is szereltek itt. Annak ellenére, hogy nagyon jól ki van építve a hely és a világítás is jól meg van oldva, adódtak olyan kellemetlenségek is, amik egy pincerendszernél nem meglepőek, vagyis folyamatosan csöpögött a fejünkre (gépemre) a hideg és időnként gyanús szagú víz és a helyenként látható emberi tartózkodára utaló nyomok, kartondobozokból összerakott fekhelyek látványa sem volt éppen bizalomgerjesztő. 

Nagyjából másfél órát töltöttünk lent a mélyben és mindenkinek ajánlom a meglátogatását, mert nagyon érdekes, hogy ilyen is létezik a város alatt. 

Amikor kiértünk a napsütébe, egyenesen a vidám, sárga színű, tömzsi oszlopos Dreher villánál találtuk magunkat. A Dreher nevet talán mindenki ismeri, de a híres sörgyáros egykori villájáról már jóval kevesebbet hallani. Pedig a növényekkel körbenőtt, titokzatos épület igazán megér egy sétát. Az oszlopos, klasszicista stílusú villa egykori tulajdonosa a világhírű sörgyártó cég alapítója, Dreher Antal volt. 

Elsősorban a kőbányai pincerendszer miatt vette meg annak idején az épületet és rövidesen megkezdte a nagybani sörtermelést. Sajnos a villa már csak nyomaiban emlékeztet egykori pompájára, kívülről erősen málladozik, pereg a vakolat, ugyanakkor mégis szép és előkelő hatást kelt. A szobák ma üresen és lakatlanul tátonganak. 

A berendezésre nem nagyon vigyáztak, ez meglátszik állapotukon is. A falak is romosak, a régi csodás dolgokból mára már csak a kályhák, kandallók és a konyhabútor maradt meg. Az öreg épület múltját és az sörfőzést a falakra helyezett régi képeken mutatják be. 

Egy időben a munkásőrségnek is helyet adott. Hogy mennyire nem vigyáztak a ház épségére, ez a neonlámpás fotó is jól mutatja, persze jelenleg talán ez a legkisebb gondja a villának.

Valaki egy vörös tulipáncsokrot helyezett az egyik asztalra, ami nagyon erős kontrasztot képezett a villa leromlott állapota, a szép zöld falak és a virág között, ezzel a képpel búcsúzunk az épülettől.

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog facebook oldalához ITT, ahol még több képet és tartalmat osztok meg.