Polaroid és csillagászat

 

Szeretem ezt a Polaroid képet, ha ránézek, akkor mindig az űrutazásra asszociálok róla. Amúgy a Müpa parkjában készült, a csigavonalú kilátót ábrázolja. Csak mostanában tudtam meg, hogy ezt az épületet némiképp leegyszerűsített formában a titokzatos ősi sumér templomokról mintázták, amik csillagászati célokat is szolgáltak. 

Biztosítószékház, kávézó, iskola, vagyis a Balettintézet

Balettintézet

Tudtátok, hogy az Operával szemben található, sajnos már régóta lezárt Balettintézetet és az Iparművészeti Múzeumot egyaránt Lechner Ödön tervezte? 

A Balettintézet eredetileg a MÁV Nyugdíjintézet székháza volt és már annak idején is csodálatot váltott ki az emberekből, akkoriban épp divatjamúltnak számítottak a reneszánsz formák, mégis rajongtak érte a kortárs építészek. Lechner nem sokkal korábban járt Franciaországban és valószínűleg ez adta az inspirációt. A három szintes épületben luxuslakások, valamint a félköríves árkádok alatt és az épület meglehetősen nagy területén kávéház működött. Olyan hírességek üldögéltek az asztaloknál, mint például Szinyei Merse Pál festő, de sok művész és műkedvelő járt át ide az Operaházból is. Egyik palotából ki, másikba be, nem rossz.... A kávéház neve Reitter kávézó volt, de a köznyelv csak Drechsler palotaként emlegette az épületet, a kávézó vezetője, Drechsler Károly után. A későbbiekben étteremként, majd balett iskolaként és artista képzőként működött.

Balettintézet

Kiállítás ajánló - Polaroid 65 - Magyar Fotográfiai Múzeum

Rendhagyó módon a mai post egyben program ajánló is. A Polaroid technika idén ünnepli 65. szülinapját, ezt megünnepelendő a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban nyílik egy általam már nagyon várt kiállítás. Sok izgalmas polaroid kép lesz megtekinthető és néhány fotóval én is képviseltetem magam, várunk minden kedves érdeklődőt! :)

Szfinxek, száz éves fakockák: Operaház

 Az Andrássy úton jártam és ha már itt voltam, készítettem gyorsan néhány képet az Operaházról. Az Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz stílusú Opera építését 1875-ben kezdték meg és kerek kilenc évig dolgoztak rajta. Az enyhén botrányosra sikeredett megnyitón maga Ferenc József császár is jelen volt és a városi legenda szerint dühösen távozott, mert a pesti Operaház még a bécsinél is szebbnek találtatott. Az előadás a Bánk Bán nyitányával kezdődött és akkoriban csak az arisztokrácia vehetett részt rajta. Az épület előtt összegyűlt tömeg azonban annyira kíváncsi volt, hogy áttörte a felállított kordont és elfoglalta az előcsarnokot, végül azonban sikerült őket visszaterelni az utcára. Később már a pénzügyi élet jelesebb szereplői is részt vehettek az előadásokon, de az ennél alacsonyabb rangúak még nagyon sokáig nem csodálhatták meg az épület belsejét.

Ha szembeállunk az Operával, az egyik első dolog, ami feltűnik, az a carrarai márványból faragott egyiptomi szfinx,  valamint a főbejárat mellett Liszt és Erkel Ferenc nagyméretű szobra. 

 Bár számtalanszor végiggyalogoltam már a főbejárat 3-as boltíve alatt, valahogy mégsem esett le hogy a lejtős oldalsó bejáratok régebben a kocsifelhajtó funkcióját töltötték be, így az érkező vendégek a lovaskocsiból kilépve egyenesen az épületbe sétálhattak be. Sok helyen olvastam már, hogy anno fakockák szolgáltatták az utak borításait (pl. Margit hídon is), mivel ezek megkímélték a lovak patáit és kevésbé zajosan haladtak rajtuk a lovaskocsik. Ezeket aztán mindenhol kőkockákra cserélték, viszont a héten két helyen is ráleltem ezekre a régi útelemekre és az egyik hely pontosan az Opera főbejáratának az ajtaja előtti rész.

 Ha pedig felfelé nézünk, ezt látjuk:

 Vasárnaponként látogatható az épület, 900 Ft a belépő és ezért idegenvezetés is jár, érdemes megnézni.

Pillanatkép

Kitekintő - Gödöllői Királyi Kastély előzetes

Új rovat indul Kitekintő néven, amiben időnként a fővárostól távolabbi, belföldi vagy akár külföldi helyeket is be szeretnék mutatni, gyakran összehasonlításként. Első szereplőnk a Grassalkovich kastély, ahol egy fotópályázat keretében volt szerencsém belülről is fotózni.

 Mindenképpen kihívás volt, mivel mi, fotósok csak a frissen felújított szárnyba mehettünk be, ahol még nem volt semmilyen berendezés, gyakorlatilag az üres falakból kellett kihozni valami izgalmasat. Mégis, még ilyen üres állapotban is gyönyörű volt az épület és volt annak valami varázsa, hogy szabadon kószálhattunk a falak között, még a turisták első rohama előtt. Bár a pályázatot nem nyertem meg, mégis nagyon szép emlék maradt a fotózás.

Sokszor jártam már a kastélyban és ajánlom mindenkinek a megtekintését, mert hatalmas, meglepően gyönyörű és egy óriási kastélypark tartozik hozzá. Hamarosan lesz egy hosszabb post is a blogon, frissebb képekkel és a kastély történetével.

Pillanatkép - Pesti árnyak

Lóváltó állomások, kürtök... vagyis megérkezett a Posta!

 Jártamban-keltemben annyi postaládát fotóztam már, hogy ideje volt erről is egy post. Főleg, hogy a Posta története kifejezetten érdekes.
Anno a magyar királyság területén hírnökök látták el a postás szerepét és persze alkalmazásuk a nemesek és gazdagok kiváltsága volt. A köznép ekkoriban csak a kereskedőkre, vándorokra bízhatta üzeneteit, ami nem volt épp a legmegbízhatóbb megoldás A futárok nem örvendtek túl nagy népszerűségnek, mivel útjuk során szükségük volt váltó lóra, amit gyakorlatilag szabadon eltulajdoníthattak bárkitől. Éppen ezért I. László például már törvénybe foglalta, hogy aki a követet ezért megveri, annak pénzbüntetést kell fizetnie. Ahogy egyre több lett az üzenet, az utak mentén már lóváltó állomásokat építettek..

A Habsburg uralkodás idején indultak útnak az első postakocsik. Fontos eszköz volt a postakürt, ami arra szolgált, hogy a rossz minőségű úton közlekedők minél előbb kitérjenek a postáslegény útjából, hogy az a lehető leggyorsabban haladhasson. Persze már akkoriban is voltak élelmes magánszemélyek, akik alkalmazták a kürt használatát, pedig az meg volt nekik tiltva.1817-ben helyezték ki az első postaládákat  a postákon, amik nevüket a latin posta statio, azaz a "kihelyezett állomás"-ról kapták. Színük ekkor még a monarchia miatt sárga volt, csak a későbbiekben váltottak a pirosra.

 A fejlődés megállíthatatlan volt, az 1847-es évben már 4 milliós levélforgalmat bonyolítottak a posták. Az első postabélyeg tervezésére Than Mór festőművészt kérték fel. Egyre több hivatal épült, amik meglehetősen máshogy néztek ki mint a maiak, közös jellemzőjük volt a tágas udvar, mivel szükség volt helyre a lovak és postakocsik számára. 1886-ban 157 postaláda volt fellelhető a városban, csaknem hetven évvel később pedig ennek a sokszorosa, 1920 darab levélszekrény létezett. Sajnos ma már kevés eredeti, két lábon álló piros postaláda fedezhető fel a városban, főleg a turisták által frekventált helyeken maradtak meg.

Erzsébet híd újratöltve

 Annyit nézegettem a WeLoveErzsébethíd facebook oldalán a képeket, hogy kedvet kaptam újra postolni néhány fotót a hídról. Van bőven miből válogatni szerencsére.