A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotók. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotók. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. május 7., csütörtök

Patrisa Provence Bisztro: Érezd magad otthon

Gombamód szaporodó új  és trendi helyek, hullámzó embertömeg fogad mindenfelé, amerre járunk....Ebben az állandó nagyvárosi nyüzsgésben jól esik  megpihenni egy nyugodt és kellemes környezetben. A Patrisa Provence francia hangulatú bisztro pontosan ilyen hely, ahová ha betérsz, azonnal otthon érezheted magad. Az ajtón belépve Olga fogadott, a bisztro elhivatott üzletvezetője, aki kedvességével olyan hangulatot teremtett, mintha valóban hazaérkeznék, vagy legalábbis látogatást tennék valamelyik réges-régi barátnőmnél.




Nézzük, mi vár ránk a Lechner Ödön fasoron található mini Provence-ben...Ahogy az az elnevezésből is sejthető, igazi franciás hangulatban lehet részünk. Elsőre kicsit zavarba is esünk, hiszen a vintázs jegyében rengeteg kedves tárgy, virág és finom részlet tárul a szemünk elé, hirtelen azt sem tudjuk hová nézzünk, mit figyeljünk meg közelebbről.





Nemcsak az enteriőr, hanem az étel-ital kínálat is meglehetősen imponáló.A bisztro jelenleg hidegkonyhával rendelkezik. Kávék, sült teák, különleges limonádék, nem könnyű a választás. Végül egy finom koffeinbombát és egy levendulás limonádét ehető virágokkal kóstoltam meg, majd a sült teának sem tudtam ellenállni. Ez a teafajta egyre ismertebb, a kis üvegtégelyben lévő karamellizált gyümölcsöt csak felöntjük kevés vízzel és kész is a teánk isteni gyümölcshússal az alján.   Hamar megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy itt bizony nagyon figyelnek a minőségre és arra, hogy nemcsak látványban, hanem kínálatban is egyedit nyújtsanak a vendégek számára.





Miközben nagyokat kortyolok a finomságokból, még tüzetesebben körülnézek. Számos berendezési tárgy bolhapiacról származik, de van olyan, mint például a levendula, ami egyenesen Franciaországból érkezett a bisztroba.




A sok hangulatos vintázsfotó között a tulajdonosról is találunk egy gyerekkori képet:





Nem mulaszthatom el megemlíteni a toalettet, ami így néz ki:


Nézzük az étel kínálatot. Pástétomok, finom francia pékáruk, szendvicsek, ínycsiklandó sütemények és reggeli, valamint ebéd menük, a környékbeli irodai dolgozók legnagyobb örömére. Lehetetlen ellenállni a szivárvány minden színében pompázó macaronoknak és a legkiválóbb alapanyagokkal teletömött szendvicseknek....





Mindenkinek ajánlom a Patrisa Provence Bisztrot, nem fogtok csalódni. Remek program lehet egy finom menüre betérni, kicsit megpihenni a gasztrokülönlegességek között és a 20-30'-as évek zenéire lazulni, majd tenni egy nagy sétát a közelben lévő MÜPA parkban, itt a jó idő, próbáljátok ki!

Elérhetőségek:
Cím: 1095 Lechner Ödön fasor 3. (2-es villamos vonalán)
www.patrisaprovence.com
www.facebook.com/patrisaprovence 

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog facebook oldalához ITT, ahol még több képet és tartalmat osztok meg. 


2014. március 13., csütörtök

Megnyitott a pesti Vigadó: fotók, a megújulás és történet

A Vigadó Budapest legszebb épületei között

Sokáig tartott sokak nagy bánatára, de végre elkészült: felújították a pesti Vigadót és ma megnyitja kapuit. Ezzel pedig egy újabb olyan épület kapja vissza régi fényét, ami Budapest legszebbjei közé tartozik.


Amikor még tartott a felújítás, izgatottan léptem be az ajtón, hogy fotózzam az enteriőrt, a hangulatot és a munkálatokat. Évekkel ezelőtt, csupán egyszer jártam a Vigadóban, de az maradandó élmény volt. Sejtettem, hogy gyönyörű lesz, de minden várakozásomat felülmúlta, már a félkész állapotában is. Lépjetek be velem a fotókon keresztül...



A Vigadó története, koncertek, hírességek anno...

A mai épület helyén az 1800-as években a Redoute nevet kapott épület állt, ahová a jómódú pesti polgárok koncertekre, bálokra jártak. A fellépők olyan akkori hírességek voltak, mint az idősebb és ifjabb Johann Strauss, Erkel, Liszt Ferenc. 1849-ben az osztrákok, Hentzi generális irányításával Budáról átlőve, ágyútűzzel megsemmisítették az épületet, majd rá tíz évvel Feszl Frigyest bízták meg az újjáépítéssel.Érdekesség, hogy kezdetben nem Vigadó volt a neve, hanem a furcsa Vigarda, aminek szokatlan hangzásán sokan gúnyolódtak és olyan elnevezéseket aggattak a helyre, mint az Ugorda, Kéjvárda, Gyönyörde, hogy csak az izgalmasabbakat említsük....
Sokáig egymást követték a fényűző bálok ezen a fényűző helyen. El tudjátok képzelni, milyen lehetett?


Már maga a folyosó (ami anno kocsibehajtó volt) is nagyon impozáns, főleg ahogy a csillárok visszatükröződnek a padlóburkolaton, adva ezzel az egésznek egy kaleidoszkópikus hatást.  Balra befordulva az egyik nagyteremben találjátok magatokat, ahonnan két oldalról kisebb termek nyílnak. Amikor először itt jártam, javában dolgoztak és finom por szállt a levegőben, amit megvilágított a nagy ablakokon beömlő napfény. Gyönyörű volt, persze gyorsan le is fotóztam.



Programok és bálok a Vigadóban - az aranykorban

Térjünk vissza az 1800-as évek báljaihoz. 1865-ben vette hivatalosan is birtokba az épületet a város, az ünnepélyes nyitóbálon viszont alig 600-an vettek részt, ezt annyira szégyenletesnek tartották hogy sokáig nem is merték megírni a korabeli újságok, majd jobb híján arra fogták a dolgot, hogy biztosan mindenki félt a tömegtől. A nem túl bíztató kezdet után viszont beindult az élet: volt itt korcsolyabál, jelmezbálok sokasága, olyan is, aminek témája Jókai Mórnak a regényalakjai voltak. Az egyik leghíresebb és legdrágább az a mulatság volt, amit 1870-ben a Nemzeti Evező és Vitorlázó Egylet rendezett. A hölgyek táncrendjét bronz csónak díszitette, ezüst evezőkkel és a terem közepére még egy aranyhalas, vízzel teli medencét is ideszállítottak. Ha ezek a falak mesélni tudnának...
Azért ezek a bálok sem voltak minden kényelmetlenségtől mentesek. Nem volt túl jól megoldva a szellőzés és a gázvilágítás miatt sok gondot okozott a tömegeknek a változó hőmérséklet: este 9-kor, amikor megérkeztek még csak 8 fok volt a falak között, éjfélre már 34 fokban szédelegtek.



1869-ben itt tartotta Liszt Ferenc az első szerzői estjét, 1905-ben pedig Bartók Béla. Ugorjunk megint egy nagyot az időben, nemcsak bálok, hanem drumandbass buli is volt itt, dj Goldie 2002-ben. Az egykori bálok modern megfelelőjét aranyszínű belépők, tört ütemek, kivetítővásznak és némi aggódás az épületért jellemezte.




Vigadó 2014-ben

Az időutazást megszakítjuk, mert ezt a lépcsőt látnotok kell. Itt érkezett el az a pont, amikor nem bírtam abbahagyni a fotózást és a pár ezer itt készült képem jó részét a lépcsősorról exponáltam. Pontosan szemben egy óriási festett kép ad drámai hatást és ha felfelé nézünk, akkor ezt látjuk:





Aranyozás, fények csillogás, amerre nézünk. Az, hogy ilyen tökéletes állapotban került helyreállításra a belső díszítés, jó részt a Mentartis Kft.-nek köszönhető, akik többek között a Zeneakadémián és a Várkert Bazáron is dolgoznak és sok szépséget festenek a falakra. 
Térjünk vissza az emeletre, a nagyterembe, aminek leghangsúlyosabb része a magyar címerrel díszitett mennyezet.


Anno, a Vigado eredeti csillárjait a bécsi Hollenbach cég készítette, 4 darab, egyenként 15 mázsás, 102 gázlánggal égő nagycsillárról és 32 kisebbről beszélünk. A jelenlegi lámpatesteket Gothard Erzsébet belsőépítész tervezte újjá, eredeti fotók alapján. Ugye szépek?






Akik régóta követik a blogom és a fotóim, azokat most nem fogom meglepni: igen, a tetőre is felnéztem fotózni. :) 
Ez a kilátóterasz beléptidíj ellenében mindenki számára látogathatóvá fog válni:


A Vigadó újjáépítése

A II. világháborúban, ahogy sok más hely  a fővárosban, a Vigadó is erősen romos állapotba került. 1968-ban fogtak neki az újjáépítéshez, ami átalakításokat és elbontásokat is jelentett. Ezek után egy időre még megnyitotta kapuit, de már semmi sem volt a régi és 2004-ben bezárták. 




2011-ben megkapta a Magyar Művészeti Akadémia a Vigadó tulajdonjogát, a felújítás pedig ma befejeződött, a pesti Vigadó új erőre kapott.



Programok 2014-ben a Vigadóban

Az 5. és 6. emeleten Makovetz Imre Kossuth díjas építész munkáiból nyílik kiállítás, március 28.-tól Schrammel Imre kerámiáiból pedig tárlat a földszinten és alagsorban. Részletek a Vigadó oldalán és hamarosan további képes beszámoló itt a blogon.

Fotósra van szükségetek? Nézzetek be a www.anitanagy.com oldalra!

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog facebook oldalához ITT, ahol még több képet és tartalmat osztok meg. Ha szeretnél a blog hírlevelére feliratkozni, küldj egy e-mailt "hírlevél" tárggyal a hirlevelcmb@gmail.com címre!


Forrás:
Holló Szilvia Andrea: A pesti Vigadó 

2013. október 15., kedd

Legszebb épület Budapesten, a Parlament tetején jártam - a Kupola

Létezik egy kőből és kovácsoltvasból készült virágoskert a város felett, ami nem kérdés, hogy Budapest legszebb része: a Parlament tetejéről indul cikksorozat.


Egyértelműen a CheckMyBudapest Blog tetőpontjához értünk, ugyanis ennél szebb helyet nem ismerek és szerintem nincs is ilyen a városban. Ide feljutni nem várt következményekkel jár, mert ha sikerül, mindig visszavágytok majd. Pontosan úgy, ahogyan én is.
A tetőn nem először jártam, de egy jó ideje szerettem volna ismét felmenni fotózni, a  kupolában pedig előtte még soha. Ezért is alig akartam hinni a szememnek, amikor azt olvastam, hogy a Kulturális Örökségnapok keretein belül lehetőség nyílik egy bejárásra.
Most a kupolára és a közvetlen környezetére koncentrálunk, a tető többi részét egy következő posztban fogom nektek megmutatni, lesz mit...



Bár az építkezés 1885-ben indult, maga a kupola és a kupolacsarnok 1896-ra készült el. A kupola körül nagyon erőteljesen érvényesülnek a gótikus stílusjegyek, a látvány ezúttal is egy fantasy filmre emlékeztet, ahogyan szerencsére oly sok más épületnél is a városban. Ha megállunk a fal mellett és felfelé nézünk, ezt látjuk:



Anno a nagyszabású építkezés egyik feltétele volt, hogy csak hazai alapanyagokat használjanak fel. Ez teljesült is, kivéve a főlépcső melletti oszlopokat. Átlagosan ezer ember dolgozott, csak téglából negyven milliót használtak fel, már csak én hiányoztam volna onnan hogy megfotózzam mindezt.
Maga a kupola picivel több mint 20 méter átmérőjű  és 16 darab pillér adja  a vázát. A belseje nem kevésbé izgalmas, mint a külső, ez fogadja a látogatókat:


A kupolának is van csúcsa, a vasból készült úgynevezett huszártorony, ahová belül egy kacskaringós lépcsőfokon lehet feljutni. Vaslétrára számítottam, de ezúttal megúsztam a mászást, a kupola legtetején elém táruló látvány pedig felülmúlhatatlan volt:





A vastorony:



Az épület tervezője, Steindl Imre a kupolát eszmeiséggel ruházta fel, elgondolása szerint ez volt hivatott az országgyűlés egységét kifejezni.





Ahogyan azt szoktam, próbáltam kicsit leszakadni a csoporttól, hogy olyan képeket tudjak  készíteni amin nincs tömeg és azért, hogy néhány pillanatra csak a magaménak érezhessem ezt a gyönyörű helyet.
Folytatás hamarosan következik a tető többi részével...

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a blog facebook oldalához ITT, ahol még több képet és tartalmat osztok meg. Ha szeretnél a blog hírlevelére feliratkozni, küldj egy e-mailt "hírlevél" tárggyal a hirlevelcmb@gmail.com címre!

A Parlament épületéről még több érdekes információt és archív képeket a Nemzet Főtere oldalon találtok, nézzetek be oda is.
Az Örökségnapok minden évben az ősz az egyik legjobban várt és legjobban szervezett rendezvénye, ha most lemaradtatok, jövőre pótolni tudjátok, figyeljétek a honlapjukat. A posztot kiemelten ajánlom Margitnak.

Forrás: www.nemzetfotere.hu