Csoda csigalépcső a Pipa utcában - Budapest legszebb lépcsőházai sorozat

Csiripelték a madarak, hogy a Fővám térhez közel eső Pipa utcában van egy csoda lépcsőház, amit még nem fedeztünk fel. Ez nem maradhatott így, ezért felkerekedtünk Szuhai Barbival, a Mesélő Házak bloggerével, hogy meglessük ezt a csodát. A szöveget és kutatást ő írta, én pedig a képeket készítettem. 

Képek: checkmybudapest.blogspot.com

Szöveg: www.meselohazak.hu 

A ház kívülről semmi különös, ránézésre a XIX. század tanúja, a kiegyezés és a századforduló között épülhetett valamikor, az eredeti tervek sajnos már nincsenek meg. Sarokház, a Csarnok tér és a Pipa utca határán áll. Széles kapubejáró vezet a főlépcsőház csigavonalú csodájához és a tágas, világos belső udvarhoz, ahol a fiatal, keskenyke platán egészen ferdén kanyarog a fény felé, de csoda, hogy van, szorosan körbe kövezve, igazi városi hős, és biztos hangulatossá teszi az udvart a lombos hónapokban. Öreg kút is áll az udvaron, dísz már csak, betonba szorítva, de még így is szép.

A főlépcső előtt földbe gyökerezik a sokat próbált város-csodáló lába is. Széles lépcsősor tágas, tökéletes ívben tekeredik a harmadikra, megszakításaiban széles, magas ajtók nyílnak a vélhetően nagy lakások, és a gang felé, legfelül világítóablak juttatja természetes fényhez az elegáns teret. A legutóbbi felújítás bár nem tűnik réginek, sikeresnek sem, a vakolat helyenként rendesen mállik, de a kék-sárga párosítás így is feldobja, kiemeli a ritka jó állapotú, sokat látott kovacsoltvas korlátot.

A cselédlépcső meglepően tágas, frissen festett hófehér, könnyed, félbevágott elipszis alakban köti össze a hátsó traktus emeleteit. A padló szép dísze is megmaradt valahogy, régi idők tanúja, kész csoda. Az Arcanum oldalán fellelhető korabeli térképek szerint 1880-ban ezen a címen már ez az épület állt. A lakók jegyzéke mindig vissza ad valamit a régi idők hangulatából. Például itt lakott 1890-ben Máriássy János nyugalmazott altábornagy úr. Az ő élete kész regény. A történelmi, márkus – és batizfalvy Máriássy család sarja, az 1848-as forradalom és szabadságharc hőse. Ott volt 1849-ben Buda ostromakor, hősies helytállásáért érdemrendet kapott, azzal festette le Barabás Miklós, még ezredesi rangban. Érdekes részlet, hogy ekkortájt született Barabás mesternek Elemér nevű kisfia, akinek keresztelőjével meg kellett, hogy várják az ostrom végét, mert a kiszemelt keresztapa, Görgey Artúr addig nem ért rá. Máriássy János uram nem mellesleg, édesanyja, Görgey Zsuzsa révén Görgey Artúr elsőfokú unokatestvére volt. 

Aradon is jelent volt Máriássy a fegyverletételkor. Először golyó általi halálra ítélték, majd 18 évnyi, „vasban töltendő” börtönbüntetésre. Még Aradon, a várfogságban Dessewffy Arisztid tábornok megígértette Máriássyval, hogy ha kiszabadul, gondját viseli a tábornok fiatal feleségének. Dessewffy első feleségét, öt, kisgyermekkorban meghalt gyermeke anyját 1847-ben temette el. Második menyasszonyát, a 27 éves Emmát 1849 július 5-én vezette oltárhoz a mai Szent István Bazilika helyén álló lipótvárosi plébániatemplomban. Az ifjú férj a templomból egyenesen a táborba sietett vissza, feleségével legközelebb az aradi cellában találkozott.

Dessewffyt először kötélre, majd Haynau parancsára „kegyelemből” golyó általi halálra ítélték. Máriássy János Olmützbe került, a rászabott 18-ból 8 évet ült le. 1856-ban szabadult, és birtokára, a Szepes vármegyében található Harasztra vonult vissza gazdálkodni. 1857-ben ígéretének megfelelően feleségül vette a vele egyidős özvegy Dessewffy Arisztidné született Szinyei Merse Emmát, aki a festőművész Szinyei Merse Pál nagynénje, édesapjának húga volt. Emma 1871-ben, 49 évesen halt meg. Máriássy János a következő évben újra nősült, felesége vinnai és dráveczi Draveczky Mária volt. 1861-től kezdve országgyűlési képviselő lett, a kiegyezés évétől Szepes vármegye pénztárnoka. 1869-ben ezredesként reaktiválták a magyar királyi hadseregbe, 1873-ban vezérőrnagy, 1879-től altábornagyi címmel. 1887-ben ment nyugdíjba, 1888-ban bárói címet nyert és vele főrendiházi tagságot. Ide, a Pipa utcába 1890-ben már mint nyugdíjas altábornagy költözött, és itt, Pesten halt meg 1905-ben.

De laktak itt persze más érdekes arcok is. Orvosok, tanárok, kávésok, cukrászok, például Kisvárda büszkesége, Szmrecsányi János dr., aki előbb ügyvéd volt a városban, majd földbirtokos. Kitűnő gazda és megbízható úriember hírében állt, értékes tenyészlóállománya és híresen színvonalas, saját szervezésű lóversenyei voltak. 1890-től tartott fenn pesti lakást itt, a szép lépcsőházú Pipa utcai házban. A harmadik földbirtokos, akit az évek során a lakcímjegyzék sorol, egy hölgy volt a messzi Szamos partjáról, bizonyos Kende Matild, kinek „úrilaka csinos, lakájos épület” a Czégény nevű szatmári kistelepülésen, mi ősidők óta Kölcsey-birtok, de Werbőczy Istvánnak is voltak itt földjei. A Kendék a Kölcseyek rokonaiként kerültek ide, és lettek a XX. század elején Czégény birtokosai.

És itt járt a szép lépcsőkön hajdan Illyés Endre püspöki titkár, Fenyő Ignác vendéglős, Bálint István cukrász, Cseke Elek kávés, Ilosvay Katalin tanítónő, Erdély Sándor és Nyíri Lajos urak királyi táblabírók, Becker József orvos, Kada Elek országgyűlési képviselő, Wulff Emil mérnök, sok éven át volt lakó Paksy Ilona zenetanárnő, valamint évtizedeken keresztül Klein Gyula professzor, botanikus, a növénytan tudósa, és – némileg meglepő fordulattal – a műegyetem tanára. 

Mára megkopott a régi fény, a kapualj koszos, gazdátlan, a kovácsoltvas iniciáléval díszített, tán házmesterlakás ajtók látszólag rég nem vezetnek sehova. A vakolat inkább hullik, mint nem, az udvaron a kukák és a beton uralkodik. Igaz, januárban a város sehol sem a legszebb arcát mutatja, itt mégis, a régi idők eleganciája átsüt a mára közös gazdátlanságra ítéltetett állapotokon.

Forrás:

Helyszínbejárás 2021 január

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Honismeret_1976/?query=Pipa%20utca%206&pg=382&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_NemzetiCasinoEvkonyve_1895/?query=Pipa%20utca%206&pg=24&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_NemzetiCasinoEvkonyve_1895/?query=Pipa%20utca%206&pg=28&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_NemzetiCasinoEvkonyve_1895/?query=Pipa%20utca%206&pg=15&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1892_01/?query=Pipa%20utca%206&pg=251&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TisztiCimtar_1896/?query=Pipa%20utca%206&pg=455&layout=s

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Bona-bona-tabornokok-torzstisztek-1/tabornokok-es-torzstisztek-az-184849-evi-szabadsagharcban-23DD/iii-eletrajzi-adatok-273C/torzstisztek-27A0/markus-es-batizfalvi-mariassy-janos-2A25/

http://real.mtak.hu/93090/1/AMariassy-s.pdf

https://oktober6.kormany.hu/dessewffyne-szinyei-merse-emma

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_06_1890/?query=Pipa%20u%206&pg=711&layout=s

https://mult-kor.hu/akiknek-csak-a-gyasz-maradt-mi-lett-az-aradi-vertanuk-zvegyeinek-sorsa-20191007?fbrkMR=desktop

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_02_1882/?pg=155&layout=s&query=Pipa-u%206

https://library.hungaricana.hu/hu/view/FszekCimNevTarak_20_019_04/?pg=157&layout=s&query=Pipa%20u%206

Szecessziós műteremház a Gellérthegyen

Egy séta alkalmával találtam rá a gellérthegyi Műteremházra, és azonnal tudtam, hogy ide valahogy visszajövök fotózni. Így is lett, de nem egyedül, hanem Szuhai Barbival, a Mesélő Házak bloggerével. A szöveget és kutatást ő írta, én pedig a képeket készítettem.
Képek: checkmybudapest.blogspot.com
Szöveg: www.meselohazak.hu www.facebook.com/meselohazak

"A hullámos, szecessziós, világhírű Szent Gellért Fürdő fölött világoskék épület magasodik hatalmas ablakaival, magyaros tető-és homlokzati díszeivel messziről bevonzza a tekintetet. 1903 óta áll ez az Európa szerte párját ritkító épület. Nemcsak magyaros díszei teszik különlegessé, hanem funkciója, és főleg, a létét biztosító közakarat teszi a ma emberének pláne hihetetlenné a történetét.

A virágzó Millenium építkezéseivel, a szecessziós Budapest születésekor egyre több bérház legfelső szintjein műteremmel épült meg. Ami persze igen örvendetes tendencia volt, kivéve, hogy a házak tulajdonosai előszeretettel emelték a bérleti árakat tetszésük szerint. Ez ellen emelte fel szavát a szakma, így az 1890-es évek elejétől kezdve az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat és a Székesfőváros tárgyalásain terítékre került egy, a Társulat kezelésében és finanszírozásával megépítendő „művészház”, vagyis egy színvonalas, de elérhető bérleti árakon üzemelő műteremház létesítése.

Elsőként az Epreskert környéki Kmetty utca 29-31-es, akkor még üres telek került szóba, hogy azt a Főváros jutányos áron a művészeknek átengedné. Hosszas huzavona után megszületett az a szerencsétlen javaslat, hogy a telket a város csak bizonyos, előre meghatározott időre engedné a Társulat kezelésébe, majd visszavenné a tulajdonjogot.

Ekkor került képbe a Gellérthegy. Ami az 1900-as évek elején még egészen vadregényes táj lehetett, a Műteremház az első épületek egyike lett. Itt sem volt kegyes a hatóság, csak második körben engedélyezte, hogy a „villa-rayon”, vagyis az ide tervezett villanegyedben kettő emeletnél magasabb épület épüljön. De aztán ez az akadály és elhárult, így 1902 és 1903 közt, egy röpke év alatt megépült Kosztolányi-Kann Gyula, a leginkább Hollósy Simon tanítvány festőként híres építész egyetlen budapesti, de annál ismertebb szecessziós műteremháza.

Szemben a Kmetty utcai tervek 12 műtermével ide 19 épült, kettő kivételével mind kapott egy-egy szobát és fürdőszobát. Ezen kívül épült a földszintre egy négyszobás lakás, mindez a kor legmodernebb világításával és fűtésével felszerelve. És persze ami a legfontosabb volt, mindez elérhető áron. A legdrágább műtermek 880, a legolcsóbbak 510 korona értékben álltak a művészurak és hölgyek rendelkezésére.

Az elsők közt költözött ide 1903-ban Madarász Viktor, a ’48-as szabadságharcot is megélt idős mester élete utolsó éveit élte itt,  Dudits Andor, aki szintén a kezdetektől 1944-es haláláig volt lakó. Neve leginkább a Magyar Nemzeti Levéltár és az Országház szekkóiról híres, utóbbiban a „Kardvágás” című, 120nm-es falfestménye 1901-ben került a Delegációs Terem falára. Az itt élt további hírességekről, mint például Czóbel Béla, Uitz Béla, Kokas Ignác, Herman Lipót, Rippl-Rónai József, Domanovszky Endre és még sokan mások a bejáratnál elhelyezett márvány táblák emlékeznek.

Közben, a huszadik század első, virágos évtizedében kiépült a környék, a mai Bartók Béla, anno Fehérvári út szecessziós bérházai egymás után bújtak ki a földből, a kor divatja szerint legtöbbjük legfelső szintjén műteremmel. A földszinten kávéházak, vendéglők sokasága nyílt, így a második világégést megelőzően párizsi hangulatú művésznegyeddé ért a Gellérthegy déli lejtője, és az annak mentén épült főútvonal.

A 2000-es évek elején indult várva-várt felújítás a Műteremház alapjait veszélyeztette a munkálatok kezdeti szakaszában. Végül közel 10 évig tartott a felújítás – szemben az építés 100 évvel korábbi egy szem évével – de most régi pompájában, porcelánkék színben, fényben fürödve várja boldog lakóit szerencsés látogatóit. Másik 100 évig, évekig, talán."

Forrás:
Helyszínbejárás 2020 június
https://epa.oszk.hu/00000/00003/00025/hadik.html
http://www.epa.hu/00000/00009/00012/muveszet_02_kronika_6.htm
https://archives.hungaricana.hu/hu/budapest/HelyrajziSzam/5486/
https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/dudits_andor_festomuvesz_emlekezete
https://papageno.hu/featured/2019/01/czobel-bela-a-ketlaki-festo/
http://pestbuda.hu/cikk/20181031_kelenhegyi_muteremhaz"

Paloma Budapest: elvarázsolt udvar az Astoriánál

Az Astoriától néhány méterre, a Kossuth Lajos utcán a Ferenciek tere felé sétálva gyakran elcsábulok, hogy a Paloma házba besétálva beköszönjek ezeknek a kedves hölgyeknek, akik a lépcső mellett állva türelmesen fogadják a betérőket:

Ez a ház a nyugalom szigete a környéken, az udvara általában este 7-ig is nyitva tart. Megéri benézni ide, mert a romló, máladozó szépségnek és az idő kézzelfogható múlásának különös hangulata fogad minket. Fotózás közben nem tudtam nem észrevenni, hogy a véletlenül betérők és a céllal besétálók egyaránt megtorpannak, ahogy a ház teljes méltóságában megmutatja magát. Nem a véletlennek köszönheti a szépségét, mivel az eredeti nevét, a Wagner palotát építtetőjétől kapta, Wagner János építésztől. A ház több mint száz éve, 1894-ben épült meg, olaszos stílust és életérzést sugározva magából. Wagner úrnak öt fia született, akik közül négyen szintén az építész szakmát választották és ez a csodás ház volt a családi otthon. Ami most nyomokban emlékeztet arra, amilyen lehetett fénykorában.

Szerencsére legalább akkora élet zajlik a pergő vakulatú falak között, mint amilyen egykor lehetett. A hely szelleméhez tökéletesen illik, hogy dizájnerek apró boltjai kaptak helyet a felső szinten, az önkormányzat támogatásával.  A többi emeleten magánlakások találhatóak. Izgalmas lehet ilyen meseszerű helyen élni, ahol szárnyas oroszlánok figyelnek minket nap mint nap. Nézzétek csak:

Wagner János az átlagosnál jóval nagyobb képzelőerővel lehetett megáldva, hiszen ő tervezte a belváros egyik legkülönlegesebb házát, az Unger házat is, ami bőven kapott sárkányokat és griffeket a falaira. Vajon milyen lenne ez a ház ha felújítanák...

Nemcsak felfelé, hanem a lábunk elé is érdemes nézni, mert ilyen szép színű mozaikpadlót láthatunk.

Ha szeretnétek többet megtudni a házban dolgozó iparművészekről, dizájnerekről, látogassatok el erre a honlapra: palomabudapest.hu
A képeket Canon 6D kamerával és 85 mm Samyang, valamint Canon 24-40 mm objektívvel készítettem.
TAVASZI AKCIÓS FOTÓZÁS a CheckMyBudapest bloggal! :) Ha szeretnétek ezen a különleges helyen néhány igazán jó fotót magatokról, akkor írjatok nekem a nagyanitafoto@gmail.com címre.
(Április 1-ig 30 perc fotózás, 15 db retusált kép átadásával tavaszi akciós áron 10 e Ft.)